Kockázatok

Termőföld

Tulajdonviszonyok és birtokméretek

Mezőgazdasági termelők és gazdasági viszonyok

Jogi szabályozás

Függelék

Befektetési lehetőség

Termőföldárak

Az árat a területhez (ha) vagy a minőséghez (AK) lehet megadni. Leggyakrabban a hektár árral találkozhatunk. Ebben az esetben egy 20AK-ás átlagértéket vegyünk alapul. Egy másik, pontosabb ármeghatározás az aranykorona ára. Ebből és a terület minőségéből (AK/ha) számolható a hektár ár.

Hektárárak: a jellemző árak ma a 450-550 ezer Ft-os sávban találhatók. Az ország nyugati felén és Budapest környékén a magasabb vagy ezt meghaladó értékek jellemzőek. A Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon alacsonyabbak az árak.

Az országrészek jellemzői a következők:

 A bérleti díjak 2-5%-os hozamot biztosítanak a föld árára mint tőkére vetítve.

Termőföldárak nemzetközi összehasonlításban

Az EU és a magyarországi földárak különbsége átlagosan 5-10-szeres, az EU hektárárak átlagosan a 2-5 millió Ft-os sávban találhatók.

Földárak az EU-ban az Eurostat adatai szerint:

forrás: Agricultural land prices and rents in the EU, cat.-no.: CA-26-99-546-3A-C
*: becslés
**: EU agricultural land prices and rents 2004-2006 by amtthews on 18th May 2008

Termőföld-árnövekedési lehetőségek

Középtávon (3-5 év) nagy biztonsággal becsülhető, hogy a magyar és az uniós árak közelítenek egymáshoz. Az árak két oldalról is változhatnak, azaz nem csak a magyar árak mehetnek felfelé, hanem az uniós árak is lefelé. A magyar árak becsülhetően mindig az EU átlag alatt lesznek, mert az ország az EU perifériáján található, másrészt óriási mennyiségű jó minőségű föld áll Magyarországon rendelkezésre. Konzervatív becslés szerint az 2-3 éven belüli 2-3-szörös árnövekedés lehetséges. Ez évi 30-40% hozamot jelent az adott időszakban a kamatos kamatot is figyelembe véve. Ez a becsülhető évi maximum 10-20% alternatív hozamokkal összevetve kiemelkedően magas.

Az árváltozások éves hozamra átszámítva

Termőföldárak más befektetésekhez képest

Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon a termelőeszközök az országkockázatot figyelembe véve elérték a reális árszínvonalukat. A privatizáció során elkelt a kereskedelem, az ipar, az energia-, a pénzügyi- és a szolgáltató szektor. Ezek az iparágak a további tranzakciók és tulajdonosváltások következtében beárazódtak. Az iparágak nem egy szereplője a tőzsdén jegyzett cég és így konkrét és nyilvános forrás áll rendelkezésre az árakról. Az országkockázat csökkenésével, az EU csatlakozásunkkal párhuzamosan általában felértékelődéssel számol a részvény piac, az ingatlan piac, a műkincs piac, stb.

A termelőeszközök közül már csak a földingatlan és a munkaerő egyértelműen alulértékelt a mai magyar árviszonyokhoz képest. Ha a munkaerőt nem tekintjük eszköznek (ma még), akkor a földingatlan kínálkozik utolsóként extraprofit elérésére az árarányok helyreállása és az ország általános felértékelődésének együttes hatásaként.

Időzítés, fontos dátumok

2008: a földvásárlási derogációk EU-s felülvizsgálata
2010: új kormány
2011: a 7 éves derogáció letelte

A befektetés szempontjából a dátumok előtti időszak a fontos, mert a piac általában a fontos eseményeket már bekövetkeztük előtt beépíti az árba (lásd részvénypiac). A likviditás szempontjából a dátumok előtti időszak lényeges lehet a profitrealizáláshoz, de a dátumok utáni időszak adott esetben új befektetői kör megjelenését teszi lehetővé megváltoztatva a keresletet és így az elérhető árat.

Befektetési lehetőségre utaló közvetett jelek

A bankok már kialakították jelzáloghitelezési termékeiket, mert a többi ingatlanfinanszírozás már nem nő az eddigi tempóban, és a föld ára, mint a jelzálogfedezet értéke várhatóan emelkedni fog, így egy biztonságos, új piaci szegmens alakítható ki.

Zsebszerződésekkel több százezer hektár is külföldi ellenőrzés alatt lehet.

Likviditás

A korlátozott, de folyamatos kereslet közepes likviditást biztosít a termőföld befektetésnek. Ennek az ingatlannak egyelőre nincs szervezett piaca. A hirdetési újságoknak még nincs ilyen rovata, de néhány ügynök évek óta foglalkozik sikerrel az értékesítés szervezésével.

Jelzáloghitel és földhitel

A termőföldre jelzáloghitelt lehet felvenni, ami további vásárlásra, a termelés finanszírozására vagy egyéb célokra hasznosítható. Az utóbbi esetben célszerű, hogy a befektetőnek a termőföldtől független jövedelemforrása legyen. A jelzáloghitelezés a termőföld értékbecslés kialakulatlansága miatt ma még nem jelentős.

Konstrukciók

Az egyedi körülmények figyelembevételével kell a jogi konstrukciót kialakítani az üzleti és a jogi kockázatokra tekintettel.

Kockázatok

Politikai

A földtörvény változatlanul fenntartja a jelenlegi tulajdonszerzési korlátokat és az elővásárlási jogokkal. Ameddig fennmaradnak a jelenlegi tulajdonszerzési korlátozások, addig az árak nem fognak erőteljesen emelkedni, mert csak egy kisebb össztőkeerejű vevőkör jelenti a keresletet. Ha a belföldi jogi személyeknek (cégeknek) megengedik a földvásárlást, akkor mind a mezőgazdasági szervezetek (szövetkezetek, rt-k, kft-k), mind a hazai pénzügyi, mind a külföldi szakmai és pénzügyi befektetők magyar cégeken keresztül megjelenhetnek a keresleti oldalon, és ez felhajthatja az árakat. Ez a szabályozási kérdés döntően hat az árakra.

EU támogatási rendszer változása és az EU árak

A földalapú támogatások megjelenése emelte az árakat. Amennyiben az EU-ban 2014-től csökkentik a mezőgazdasági termelők támogatását, elindulhat egy válságidőszak, melyben a földárak eshetnek, elsősorban Nyugat-Európában, illetve tovább fokozódhat a földtulajdon koncentrációja.

Mezőgazdasági jövedelmezőség, tulajdonviszonyok és a kínálat

A földalapú támogatások és a növekedő élelmiszerkereslet hatására a mezőgazdasági jövedelmezőség jelentősen nőtt, de a minimális üzemméret hiánya kiszelektálhatja a nagyszámú kisbirtokost. A privatizáció során (rész)tulajdonhoz jutott idős falusi népesség illetve örököseik és a városi lakosok érdemben nem tudják hasznosítani tulajdonukat, ezért folyamatos földkínálattal lehet számolni, ami az áremelkedés ütemét és mértékét jelentősen befolyásolhatja.

Termőföld

forrás: KSH

A földterület mértékegysége a hektár (ha). Egy hektár 100x100 méter, 100 hektár egy km2, a Margitsziget kb. 3 km2 azaz 300 ha. (Az egyéb mértékegységeket lásd a függelékben.) Magyarország összes termőterülete az ország kb. 86%-a, 80.000 km2, 8 millió ha, ebből az erdők nélkül 60.000 km2, azaz kb. 6 millió ha mezőgazdasági terület

A termőföld minőségének mértékegysége az aranykorona (AK).

Az aranykoronára épülő minőség-meghatározást az 1875. évi VII. törvénycikk a földadó szabályozásáról hozta létre (www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5662). A rendszer még ma is a hivatalos minősítés alapja.

Egy adott terület aranykorona értéke az az adó (az akkori aranykorona pénznemben kifejezve), amelyet a földterület tiszta jövedelme után vetettek ki.

"8. § A föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket...

16. § A föld tiszta jövedelmének kiszámításánál a termés és a gazdálkodási költség következő módon veendő fel:

a) Szántóföldek terméséül vétetik a közönséges gazdasági vetésforgások alatt termelt összes termények és ezekből vett haszon értéke, a miből gazdálkodási költség fejében a trágya értéke, s ennek kihordására, továbbá a felügyeletre, szántásra, kapálásra, boronálásra és a hengerelésre, a termények le- és betakarítására, cséplésére megkívántató költség, illetőleg szükséges kézi és igás napszám vagy ezek egyenértéke, s ott, hol az rendszerint előfordul, a gyomirtás költsége, továbbá a vetésre és vetőmagra szükséges kiadás vonandó le..."

Ebből látszik, hogy az aranykorona értéknek nincs közvetlen összefüggése a terület talajtípusával és talajösszetételével, annál inkább az átlagos bevételekkel és a költségtételekkel. Ma egy adott terület nyilvántartott aranykorona értéke esetenként jelentősen kisebb lehet az eredeti értéktől, mert 1945 után és a 70-es években politikai illetve gazdasági okokból aranykorona leértékelések történtek.

A skála a 3-5 AK-s gyenge minőségtől a 40 AK fölötti különleges minőségig terjed. Kategorizálni a következőképp lehet:

A termőföld területe minőségi osztályokba van sorolva 1-8-ig. Az osztályba sorolás osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és településenként kijelölt mintatérhálózat alapján történik. A termőföld AK értékét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével határozzák meg. Egy adott terület össz AK értékét a minőségi osztályokhoz tartozó AK értékek összege adja ki.

Az EU-ban a minőséget pontrendszerrel mérik. Egy terület Eu pontértéke kb. az aranykorona érték + 45-tel közelíthető (pl.: 25 AK = 70 pont).
Magyarország 93 ezer km2-ből 80 ezer km2 termőterület, amelyen növénytermesztés szempontjából négy fő művelési ágat különböztetünk meg: szántó (4,8 millió ha), gyep (1,1 millió ha), gyümölcsös (0,3 millió ha) - ezek együtt a mezőgazdasági terület - és erdő (1,8 millió ha).

forrás: KSH

A művelési ágak jellemzői a következők:

szántó: növénytermesztésre használt földterület, a termelési ciklus egy év, jellemző minőség: 10-35+ AK. Magyarország területéből 48 ezer km2 (4,8 millió ha) szántóföld, melynek arányait a következő tábla szemlélteti:

gyep, legelő: legeltetésre, takarmány begyűjtésre használt terület, termelési ciklus nincs vagy egy év, jellemző minőség: 2-6 AK. (A telepített gyep esetében, mint például a lucerna, 30-35 AK-s földeket használnak és a ciklus 5 év.)

gyümölcsös: gyümölcsfás vagy szőlőterület, alapvetően a növényzet (gyümölcsös) adja a terület értékét, a termelési ciklus egy év illetve 10-15 év, jellemző minőség 5-15 AK

erdő: lombos vagy fenyőerdős terület, alapvetően a növényzet (erdő) adja a terület értékét, a termelési ciklus 25-100 év, jellemző minőség 1-8 AK.

forrás: KSH

A művelési ágakat figyelembe véve a szántó és a gyep tekinthető tisztán ingatlanbefektetés tárgyának. Mind az erdő, mind a gyümölcsös igazából "terménybe" való befektetés, hiszen az értéket, a felhasználást és az időtávot a területen található növényzet határozza meg.

A földterület elhelyezkedése szempontjából figyelembe veendő

•  az országrész,
•  várostól, úttól való távolság,
•  a megközelíthetőség, közlekedés
•  melioráció (alagcsövezés, vízháztartás szabályozása),
•  a domborzati és csapadék viszonyok, a lejtés,
•  a tájolás,
•  a területen található építmények, közművek.

Részletes adatlap minta a Függelékben található.

Tulajdonviszonyok

forrás: FVM

Egyéni tulajdon

 - magánszemély: adásvétel, ajándékozás, öröklés, kárpótlás és részarány kiadás útján magánszemély tulajdonába került földek,
- osztatlan közös: a kárpótlási árverések vagy a termelőszövetkezeti tagoknak kiadott részarány-tulajdonokból sorsolás útján összeállt, jellemzően heterogén tulajdonosi közösség,
- külföldi magán: az 1994 előtt jogosan külföldi személy tulajdonába került földterületek

Állami tulajdon

Az állami tulajdonban lévő földterületeknél, az államot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseli.

Gazdasági társaság tulajdona

A gazdasági társasággá alakult szövetkezetek és az 1994 előtt földtulajdont szerző mezőgazdasági Kft-k, Rt-k tulajdonában lévő földterületek

A kárpótlás során az alanyi jogú kárpótoltak - kárpótlási jegy ellenében - termőföldtulajdont szerezhettek. Az árverési jegyzőkönyvek alapján a földhivatalok a földrészletekre bejegyezték a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba. A kárpótlási folyamat földkiadási része 1995 végéig gyakorlatilag befejeződött.

A részarány-tulajdonú földek kiadása keretében több mint 1 millió nyolcszázezer jogosult földtulajdonát kellett rendezni. A folyamat a tagok által a szövetkezetbe a belépéskor bevitt földek természetbeni kiadását, valamint a tagok és az alkalmazottak részére képzett földalap tulajdonba adását jelenti. A részarány-tulajdonú földkiadás során egy-egy személy tulajdonába került termőföld kataszteri tisztajövedelme átlagosan 30 AK, ami átlagosan mintegy 1,5 ha nagyságú termőföldet jelent.

A zsebszerződések olyan jogi konstrukciók, melyek elfedik a valódi, elsősorban külföldi személy tulajdonosi jogait. Illegális a dátum nélküli, de ellenjegyzett adásvételi szerződés. Legális megoldás (és nem tulajdon szerzés), ha a külföldi megbízottja vásárol (stróman), majd a külföldi által alapított magyar cég hosszú távú haszonbérletbe veszi a földet illetve a strómannak a föld értékével megegyező kölcsönt nyújt, melynek a fedezete a stróman vagyona (a föld) öröklési, értékesítési tilalommal. Így a birtoklás, a használat és közvetett úton a rendelkezési jog is biztosított. Becslések szerint 350-400 ezer hektár is külföldi ellenőrzés alatt lehet (a szántó terület minimum 7-8%-a!).

Birtokméretek

forrás: KSH, Basic Statistics of EU

A birtokméretek koncentráltabbak, de még így is jóval alatta maradnak az EU átlagnak. A nagyobb birtokméretek oka, hogy a részarány-tulajdon kiadás során a táblákat nem osztották fel, hanem osztatlan közös tulajdonok jöttek létre.

forrás: KSH, Basic Statistics of EU

Jelenleg az Egyesült Államok üzemméretei magasabb eszköz és munkaerő hatékonyságot tesznek lehetővé, mint az európai hagyományos kisparaszti gazdaságok, vagyis távolabbra tekintve már ma sem hagyható figyelmen kívül egy alacsonyabb protekcionizmus melletti verseny Európa, illetve az USA és Kanada között. Ez a verseny pedig Európában is így Magyarországon is erőteljes és gyors üzemméret növekedést fog eredményezni.

Mezőgazdasági termelők és gazdasági viszonyok

forrás: KSH

A fő termelői típusok a következők:

• egyéni gazdák: saját és bérelt földeken gazdálkodnak (~5-100 ha), közepes vagy gyenge technikát alkalmaznak
• termelőszövetkezetek: a gazdasági átalakulást túlélt szövetkezetek jellemzően a tagok nevére került és kárpótlási földeken gazdálkodik, mint bérlő, (~1.000 ha), jó vagy közepes technikát alkalmaznak
• mezőgazdasági vállalkozások: saját és bérelt földeken gazdálkodik, (~50-500 ha), jó vagy közepes technikát alkalmaznak
• állami gazdaságok: nagy területen (~10.000 ha), intenzív, fejlett technikát alkalmaznak

A termelőszövetkezeteknél és a mezőgazdasági vállalkozásoknál egyre jellemzőbb "két lábon állás", azaz a növénytermesztés és az állattenyésztés együttes végzése, mert a két piaci ciklus ellentétesen mozog.

A termelőszövetkezetek, a vállalkozások döntő többsége és részben az egyéni gazdák bérlik általuk művelt földet (lásd a tulajdonviszonyoknál). A bérleti díj általában terményben van meghatározva (búza, kukorica) és az aranykorona mennyiségre vonatkozik. A bérleti díj 15-25 kg búza per aranykorona között mozog a 3-10 éves bérleti szerződések esetében. A terményár az állami felvásárlási vagy az árutőzsdei árakhoz van kötve.

Például egy 20 AK-s hektár esetében a bérleti díj a következőképpen alakul: 20 AK x 20 kg x 50 Ft/kg x 1,2 ÁFA = 24.000 Ft. Egyre gyakoribb a bérleti díjat a földalapú támogatás kb. 50%-ban meghatározni, mert ez még 2010-ig növekszik..

A bérleti díjak 2-5%-os hozamot biztosítanak a föld árára, mint tőkére vetítve. Megbízhatóbb bérlők a szövetkezetek és a nagyobb mezőgazdasági vállalkozások, mint az esetleg többet fizető, de kevésbé tőkeerős és ezért sérülékenyebb magángazdák.

Jogi szabályozás

• Az 1959. évi IV. tv. a polgári törvénykönyvről (ptk.) a termőföld mint tulajdon általános szabályait tartalmazza (használat, hasznosítás, telki szolgalom, adásvétel, haszonbérlet).
• Az 1994. évi LV. tv. (a "földtörvény") és módosításai szabályozzák a tulajdonlás és a használat egyedi körülményeit, a tulajdoni korlátokat és használati és regisztrációs kötelezettségeket.

legfontosabb korlátozások:
- csak természetes magyar magánszemély vásárolhat földet maximum 300 ha vagy 6000 AK mértékig (kivéve néhány esetet, 6.§-8.§)
- csak a földhivatalban regisztrált földhasználó (tulajdonos vagy bérlő) tarthat igényt állami támogatásra

(A tulajdonszerzésre vonatkozó törvényszöveget lásd a Függelékben)

• Az 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről a művelésbevonás feltételeit szabályozza.
• Az 1997. évi CXLI tv. az ingatlan-nyilvántartásról, a végrehajtásáról szóló 109. / 1999. (XII. 29.) FVM rendelet a nyilvántartás tartalmáról és módjáról valamint a tulajdoni lapokról.
• A 2001. évi CXVII. tv. a 1994. évi LV. tv újabb módosítása megalkotta a családi gazdaságok fogalmát és elővásárlási jogokat alapított földspekuláció megakadályozására.
• A 2001. évi CXVI. tv. a Nemzeti Földalapról legfontosabb korlátozások
  - A 2002. január 1. után vásárolt föld esetében, (ha nem elővásárlási jogosult szerezte) a Magyar Állam javára a tulajdonszerzést követő három éven belül kisajátításnak van helye.
  - Az elővásárlási jog nem közvetlen rokon esetében ingyenes átruházás (ajándékozás) esetén is gyakorolható.
• A 2002. évi XXIII tv. a 1994. évi LV. tv újabb módosítása újrarendezte az elővásárlási jogokat:
  Nem korlátoz elővásárlási jog közeli hozzátartozók, tulajdonostársak közötti adásvétel esetén. Egyébként az elővásárlási jogosultak sorrendje:
  - a föld haszonbérlője, felesbérlője, részesművelője legalább három éves jogviszony esetén; jogi személy esetén annak tulajdonosa, ha legalább három éve tulajdonos,
  - helyben lakó telekszomszéd (ezen belül családi gazdálkodó, egyéni vállalkozó, jogi személy esetén annak tulajdonosa)
  - helyben lakó (~15 km körzet) (ezen belül családi gazdálkodó, egyéni vállalkozó, jogi személy esetén annak tulajdonosa)
  - Nemzeti Földalap

A termőföld tulajdonjogának megszerzése
(1994. évi LV. tv.)

4. § E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdonszerzésnek kell tekinteni a termőföld tulajdonjogának - ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is - bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.

Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése

5. § (1) Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen. (2) Az (1) bekezdés szerinti mérték megállapításánál a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe kell venni. (3) A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet. (4) A magánszemély az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld tulajdonát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti. (5) Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld a) kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt termőföld, b) közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő termőföld területnagysága és AK értéke az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladhatja.

Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése

6. § (1) Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat, és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg. (2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet. (3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.

Külföldiek tulajdonszerzése

7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a külföldi a védett természeti területen kívüli termőföld tulajdonjogát az 5. § (3)-(5) bekezdése szerint szerzi meg.

8. § A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.

A tulajdonszerzés ellenőrzése

9. § (1) A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, a föld fekvése szerinti körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. (2) Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. (3) A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátokba. A nyilatkozat valóságtartalmát a körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti. (4) A (2) bekezdés szerinti szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához.

Elővásárlási jogok

10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha a törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg : a) a családi gazdálkodót, a gazdálkodó család tagjait - ebben a sorrendben -, ha az eladásra kerülő termőföld vagy tanya a családi gazdasághoz tartozó termőfölddel vagy tanyával közvetlenül határos; b) a közös háztartásban élő családtagot; c) a helyben lakó szomszédot; d) a helyben lakót; e) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint; f) a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja ki; g) a Magyar Köztársaság 2001 és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 93. § (17) bekezdése alapján az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított vagy magánosításra kerülő mezőgazdasági társaságok közvetlen vagy közvetett magánszemély tulajdonosait azon földterületek vonatkozásában, amelyeket az eladás időpontjában a mezőgazdasági társaság jogszerűen használ; közvetett tulajdonos az, aki egy vállalkozás tulajdoni hányadát, illetőleg szavazatait ebben a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazatokkal rendelkező más vállalkozás tulajdoni hányadain, illetőleg szavazatain keresztül birtokolja vagy gyakorolja. (2) Az (1) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak között egymással szemben is érvényes.

Függelék

Mértékegységek

 Földingatlan adatlap minta

Ez a minta a befektetési döntéshez szükséges adatokat foglalja össze.